Posted on

A mézeskalácsos söre

mézeskalácsos sör

Minden idők legvagányabb mézeskalács emberkéjével a címkéjén a Zentus Sörfőzde megalkotta a világ első és ezidáig egyetlen Szekszárdi márccal készült sörét, egy éjfekete american stout kisüzemi sört.
Kóstoltuk: nagyon kellemes meglepetés volt. Testes, karakteres, a márcnak is köszönhetően enyhén édeskés, karamellás zamatú, olajosan selymesen csúszó sör.
Mindössze 1000 liter készült, melyből 300 palack-ot sikerült mintaboltunknak megszerezni – amíg a készlet tart 🙂

Kézműves sör mézeskalácsos címkével
Amikor a Szekszárdi márc teljes átalakulás után hazatér Szekszárdra
Posted on

Krémes karamell fagyi otthon, gép nélkül

Krémes karamell fagyi pofonegyszerűen, fagyigép nélkül.

Ráadásul fagyasztás közben sem kell kevergetni, ez is egy plusz pont 😉

Hozzávalók:

  • 4 dl jó hideg tejszín
  • 4 tojássárgája
  • 2 egész tojás
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 15 dkg Szekszárdi márc

A tojásokat és a tojássárgákat a Szekszárdi márccal gőz fölött sűrű habbá verjük, majd gőzről levéve kihűlésig verjük.
A tejszínt a két csomag vaníliás cukorral habosra verjük (egy csomag habfix is mehet bele, vagy helyettesíthetjük a tejszínt részben vagy egészben a “H” kezdőbetűs növényi tejszínnel is)
A felvert tejszínt óvatosan elkeverjük a tojáshabban és kapott masszát fagyasztóba tesszük. Nem kell fagyasztás közben átkevergetni, ha kifagyott, máris kész a krémes, íncsiklandó karamell fagyink.

Posted on

Melange márccal

Járt már A Kávé Házában Szekszárdon? Én már igen. Azóta mást jelent számomra a kávé. Addig csak egy ébresztő-serkentő ital volt. Most már egy érzés.
Nemrégiben együtt voltunk a Millenárison “gasztroangyalkodni” Tóth Sándor sokszoros barista bajnokkal. Sanyi nagyon ért az ízekhez, ezért amikor a Szekszárdi márcos limonádénkra azt mondta, hogy finom, annak örültem. Mikor azt mondta, hogy szeretné, ha lenne ilyen A Kávé Házában, akkor komolyan is vettem az elismerését.

Eltelt pár nap, és arra gondoltam, megpróbálkozom egy merénylettel. Otthon ittam már tejes kávét márccal, de el nem tudtam képzelni, hogy mit fogank szólni a pult mögött állók, ha azt kérem, hogy a melange-ba méz helyett márcot kérek. Nem bántottak, megcsinálták. Nekem fantasztikusan ízlett, a látvány pedig magáért beszél. Ugye, hogy jól mutat a barna csík a pohár alján?

Posted on

Fagyikehely otthon, még finomabban

Sokan vagyunk, akik a mai napig rajongunk a jó fagylaltokért. A jó kézműves fagylaltokért. Néhányan még utazni is képesek azért, hogy itt vagy ott egyenek egy igazi fagyit. Ugyanakkor…

Ugyanakkor valljuk be őszintén, nincs már az a nagy fagyizós világ, mint mondjuk 15-20 évvel ezelőtt. Tele a multik mélyhűtője dobozos jégkrémekkel. Egyre olcsóbbak, egyre finomabbak. Jól jönnek ezek a jégrémek, amikor váratlan vendég toppan a házba, vagy a gyerekek hirtelen fagyit ennének. Vagy – uram bocsá’ – , amikor ránk tör egy kis “most azonnal fagyizhatnék”. Dobjuk fel a fagyikelyhet valamivel!

De mi legyen az?

Egy üveg befőtt? De mi lesz a maradékkal?
Egy kis fagyasztott gyümölcs? Ehh, pont nincs itthon!!!
Tördeljek rá babapiskótát? Macera.
Tejszínhab? No ez jó ötlet. De még mindig hiányzik valami!

Esetleg egy kis karamellás topping? Szekszárdi márc? Fél perc az egész és készen is van a díszített fagyikehely!
Vanília és karamell fagyikhoz a legtökéletesebb. A tejszínhab csak “hab a tortán”. Az én kedvencem az, amikor a vanília fagyi olvadni kezd kanalazás közben, és összekeveredik a márccal. A legfinomabb falatok maradnak a végére. És minél lassabban eszem, annál több kedvenc marad a végére.

Ez nem minden. Tudja, hogy mennyi más finomságot készíthet Szekszárdi márccal? Itt megmutatjuk.

Posted on

Nyáron hidegen, télen melegen

Karamellás tej

Nyáron hidegen, télen melegen. Ezt egy kakaópor csomagolásán olvashattuk. Megmondom őszintén, én sokáig követtem is ezt az elvet. De mára már nem vagyok annyira “kakaós fajta”.

Sőt, mostanra már a gyermekeim sem azok. A “nyáron hidegen, télen melegen”-t azonban ők is alkalmazzák anélkül, hogy ezt bárki mondta volna nekik. Csak már nem kakaóra, hanem “márcos tejre”. Ők így hívják. És végül is igazuk van, mert nincs is benne más, mint Szekszárdi márc és tej. A többség azonban amikor megkóstolja, azt mondja rá, karamellás tej – és nekik is igazuk van, mert valójában az. Mézből, cukorból, tejből.

Amikor ezt írom, éppen egy nagy lejárató kampány tart a tej ellen. Nem látok a dolgok mögé, nem tudom az okát. Egyet azonban biztosan tudok: pár év, és elkezdődik majd egy újabb lejárató kampány azok ellen a “szerek” ellen, amit a tej fogyasztása helyett majd most javasolnak. És akkor majd mindenki újra azt fogja harsogni: tejet kérek! Igen, tudom, agyrém, nem is foglalkozok vele többet. 🙂

Szóval! Aki úgy gondolja, hogy egyetért velem, annak készítettük az alábbi kis videót:
És ha tetszett, itt megmutatjuk, mi minden finomságot készíthet még Szekszárdi márccal?

Posted on

Egyszer volt, hol nem volt

Már történelem. Több mint 30 éve, hogy márcot ittam nagyapám piaci bódéjában. Emlékszem, hogy volt egy nagy fémtartálya, amibe alkarnyi jegeket rakott, aztán sűrű Szekszárdi márcot és végül felöntötte vízzel

Teltek az évek, és valahogy feledésbe ment minden. A márcot csaknem elfeledtük. Aztán néhány éve a Szüreti Napok kísérő rendezvénye volt egy méhészkonferencia itt Szekszárdon. A rendezők egyike megkérdezte, hogy nem tudnánk-e Szekszárdi márcot készíteni a méhészeknek, biztosan nagyon örülnének neki. Édesapámmal előkotortuk a régi receptet, rászántunk egy fél órát, hogy leporoljuk az ujjnyi vastag port és nekiláttunk márcot főzni.
Sok mindent megértettem akkor, de a legfontosabb tanulság ez volt: Amit tanulsz, magadnak tanulod, senki nem veheti el tőled. Amint ugyanis a receptet követtük, édesapám márckészítési emlékei mind-mind “előjöttek”. Úgy készítette a márcot, mintha a múlt héten csinálta volna utoljára és nem 30 évvel azelőtt.
Ő annak idején megtanulta. Ennek köszönhetem, hogy ma én is tudok ugyanolyan márcot készíteni, mint nagyapám. És nagyapám is az apjától tanulta. Szeretném majd egyszer én is tovább adni. Talán nem is olyan sokára…

És mi lett mára a Szekszárdi márcból?

Számtalan finomság. Ezek egyike a márcos limonádé.
De ez nem minden. Tudja, hogy mennyi más finomságot készíthet Szekszárdi márccal? Itt megmutatjuk.

Posted on

A Gasztroangyal margójára

Három nap a Millenárison. Gasztroangyal Borbás Marcsival és sok-sok értékes emberrel. Emberekkel, akik élik, amit csinálnak. Nem pénzért dolgoznak, hanem a munka öröméért, az alkotás értékéért.


Így tudnak olyan minőséget előállítani, amit az élelmiszergyárak soha: A szívük van a termékükben. Lekvárok, sajtok, halételek, bor, pálinka, mustár, pékáru, méz, gyümölcslé… Fel sem tudom sorolni. De kiemelem közvetlen szomszédunkat, akikkel együtt képviseltük Szekszárdot ezen a színvonalas fesztiválon: A Kávé háza. Hallottuk az embereket, amint azt mondják, “ez a szekszárdi kávéház” – igyunk itt egy kávét. És ők úgy főzték nekik a kávét, ahogy még sehol sem láttuk. Most nem csak arra gondolok, hogy amivel a világon kávét lehet készíteni, az volt náluk (még etióp jebena is), hanem a szakértelemre, az odafigyelésre, az igényességre is. Saját pörkölésű kávéik közül azt javasolták és azt választották, ami a vendégnek leginkább kellett. Igen, ők tudták, mit szeretne a vendég.

És mit kaptunk mi? Érdeklődést, szeretetet, kedves szavakat, elismerést, barátokat.
Szinte egész nap készítettük az egyedi feliratú mézeskalácsokat, ragyogó gyermek- és felnőttarcok közepette. Jó volt hallani a biztatás, érezni a szeretetet, bizalmat. A tudat, hogy emberek a mi kezünk munkájával fejezik ki másoknak: “Gondoltam Rád”, megajándékozottsággal töltött el minket.
Aki megkóstolta a puszedlinket, nem ment el anélkül, hogy legalább egy csomagot ne vásárolt volna. Ha nem tudták, akkor is érezték, hogy szívvel-lélekkel készült minden egyes szem süteményünk.

Ez volt az első alkalom, hogy szekszárdi mintaboltunk ajtaján kívül készítettük és ajánlottuk a Szekszárdi márcos limonádét. Mekkora öröm volt, amikor emberek egy nap háromszor is visszajöttek, hogy igyanak még egy pohárral. Végül pedig egy-két palack márccal tértek haza.
Három nap alatt 45 órát álltunk ott és mégsem a fáradtság az, amire az egészből emlékszünk…

Posted on

Gasztroangyal a Milleneárison

Facebook oldalunkon egy ideje már osztogatunk apró információkat a Gasztroangyal a Millenárison című rendezvényről. Miről van szó?
Borbás Marcsi így ír erről: „A műsor már túl jár a 100. adáson, és nagyon szeretném, ha minél többen megismerhetnék szereplőinket, vendéglátóinkat, mert így át tudnak adni a világnak valamit a jókedvükből a termékeiken, ízeken, recepteken keresztül. Mindabból, amit így tudok egyszerűen megfogalmazni: Magyarország finom.”

Az a megtiszteltetés ért minket, hogy mi is meghívást kaptunk erre a rendezvényre, s kiállítóként lehetünk ott. Július 4-6-án a Millenárison is várunk mindenkit mézeskalács díszítéssel, mézes puszedlikkel, márcos limonádéval. Találkozzunk, beszélgessünk!