Posted on

Gyertyás hangulat, hangulatos gyertya

A leggyakoribb kérdés, amivel találkozunk a Mézeskalács Múzeumban: hogyan tartozik össze a mézeskalács és a gyertya készítés? Pedig a válasz rém logikus, szerintem az első fotóra pillantva azonnal érteni fogod. Ugyanakkor ebben a gyertya-evolúcióban látok annyi értéket, amiről érdemes picit hosszabban, tartalmasabban írni. (Petrits Szilveszter írása)

 

Az évszám 1938. Dédapám, Pettrits József ekkor már országos hírű mézeskalácsos és viaszgyertya öntő. Jó kapcsolatot ápolt az ország méhészeivel, kiváló műlépet készített. A magyar ipar almanachja 1929-es száma is megemlékezik róla. Mint a könyvben olvasható: József mesterségét apjánál, Gottfried-nél tanulta, aki a „Szekszárd egyik legkiválóbb iparosa volt” (forrás: A magyar ipar almanachja, 1929).

Ezzel a préssel csodaszép, illatos, hatszögletű mintákkal teli méhviasz lapot készítettek dédapámék

Tudod, hogy mire használták a méhészek a műlépet?

Az egységes, téglalap formájú viaszlapok pontosan illeszkedtek a méhkaptár keretére. Így, kerettel együtt helyezték a kaptárba. A méhek a viaszlapra felépítik a „sejteket” (kis hatszögletű csövecskék szorosan egymás mellett), melyekbe azután mézet hordják. Láttál már lépes mézet? Ez tulajdonképpen nem más, mint ilyen mézzel teli méhviasz csövek tömkelege. A méhész a mézzel teli, keretbe rögzített lépet veszi ki a kaptárból, majd egy nagy centrifugába helyezi és „kipörgeti” belőle a mézet, melyet a mézeskalácsos hordószám megvásárolhat.

Lépesméz

Ám nem volt mindig ilyen egyszerű a mézeskalácsosok élete. Amíg nem volt kaptár, nem volt műlép, addig a mézeskalácsos nem tudott kipörgetett, tiszta mézet vásárolni. Kasokból kivett lépesmézes vásárolt, melyből ő maga préselte ki a mézet. A lépből pedig méhviasz maradt a műhelyében, ami így a mézeskalács készítés mellékterméke volt. Ebből a méhviaszból kezdtek el az élelmes mézeskalácsos mesterek viaszgyertyát készíteni, s lettek mézeskalácsos és viaszgyertya öntő mesterek.

Dédipapa pecsétje

Készítettek például virrasztó gyertyát. Vékony gyertya volt, melyet egy különleges hajtogatási rend szerint egy fahengerre tekertek. A gyertyát a csuklóra lehetett húzni. Így 2-3 méter hosszú gyertya volt az ember csuklóján, mellyel át lehetett virrasztani egy egész éjszakát. Használat közben, ahogy a gyertya égett, a láng egyre közelebb került az ember kezéhez. Amikor már túl közel volt, egy újabb darabot kellett letekerni a hajtogatás nyomán, s így újra 10 centi gyertya volt a kézben. Ha pedig virrasztás közben elbóbiskolt az ember, a gyertya lángja a kezéhez közeledve felébresztette…
Hogyan készült egy 2-3 méter hosszú, vékony gyertya? Hadd mutassuk meg egy rövid videón:

Régi virrasztó gyertya a hozzá tartozó formázó hengerrel

Sztaniol. Mond Neked valamit ez a szó? Olyan, mint az alufólia, csak ez ónból készült, és voltak színezett változatai. Hogy jön ez a méhviaszhoz? Volt olyan műlép lap is, melyre ilyen sztaniol lapokat préseltek. Ebből a viaszlapból azután kis virágmintás pecsétnyomókkal virágokat készítettek. A kéz melegétől a viaszlap megpuhult és ragadós lett, így az egyszerű gyertyákra utólag színes virágcsokrokat tudtak díszként helyezni.

Ilyen pecsétnyomókat használtak gyertya utólagos díszítésére

Még ma is használunk méhviaszt gyertyák készítésére. Nézd meg például ezt az óriási szüretmintás gyertyánkat (tudod: Szekszárd – szőlő – szüret 🙂 ) Saját, kézi munkával készített öntőformával öntött darab. Fantasztikusan jó méhviasz illata van, imádjuk.

 

Műlépből is sodrunk gyertyákat. Karácsonykor pl. csillaggal is díszítjük. De ez nem minden: örülünk, amikor Te is megtapasztalhatod azt az élményt, amit a méhviasszal való munkálkodás jelent. Ezért formára vágott viaszlapot is vásárolhatsz nálunk kanóccal. Sőt, ha a Mézeskalács Múzeumban teszel látogatást, ott helyben, akár a mi segítségünkkel próbálhatod ki a méhviasz gyertya készítését.

Karácsony műlép gyertya

Ugyanakkor el kell mondani, hogy a gyertyák zöme ma már paraffinból készül, ami noha nem illatos, de hasonlóan szépen ég, és hófehér. Az ok, hogy ma már mindenki elsősorban ezt használja gyertya készítésére, prózai: sokkal több van belőle, ennél fogva olcsóbb. Azonban paraffinból is lehet csodaszép gyertyákat készíteni, és készítünk is. Méghozzá az országban egyedüliként négy gyertyakészítési módszerrel: csurgatva (erről a Mézeskalács Múzeumban tudhatsz meg mindent), mártva (ezt biztosan ismered), dobon húzva (mint a fenti videón) és formába öntve.

A gyertya végigkíséri életünket a gyerekkori szülinapoktól a romantikus vacsorákon át egészen a sírig, azonban már jó két évtizede túllépett önmagán. A gyertyáról nem csak, mint használati tárgyról beszélünk, hanem gyertyáról, mint a hangulat eszközéről, mint jelképről. Gondolj csak egy egyszerű szülinapi gyertyára! Pedig ennél egyszerűbb gyertya nem is nagyon létezik. Ha pedig elengedjük az alkotó fantáziánkat, valódi kézműves remekek születhetnek nem csak a mi kezeink között, de a Te munkád és kikapcsolódásod közepette is.
Mi kihívásként élünk meg minden egyes egyedi elképzelést akkor is, ha azt te szeretnéd megvalósítani az otthonodban, akár ha személyessé tett ajándékot vásárolnál tőlünk. Tegyél próbára minket!

Posted on

Cukorka szerelem

Öt évvel ezelőtt, amikor a cukorkákról kérdeztek, azzal kezdtem a mondókámat, hogy hagyományőrzésből készítünk még cukorkákat…
Mára ez megváltozott – a cukorka is szerelem lett. Olvasd el ezt a pár sort, érteni fogod , hogy miért!
(Petrits Szilveszter írása)

Icipici történelem arról,

…hogy miért lettek a mézeskalácsosok cukorkakészítők. Az 1800-as évek közepére a céhes ipar elavulni látszott, az iparosodás töretlenül nőtt. Megjelent a kristálycukor, felépültek az első cukorgyárak. A drága mézzel készült sütemények mellett megjelentek a cukorral készülő cukrászsütemények és a keménycukorkák. A mézeskalácsosoknak tehát lépniük kellett. Egyesek cukrászok (is) lettek, mások pedig a cukorkakészítés felé fordultak.

Dédanyám ilyen skatulyákba csomagolta mézes cukorkáit

Dédapám volt az,

aki a mézeskalácsosság és a gyertyaöntés – műlépkészítés mellett elkezdett cukorkagyártással is foglalkozni. Az ő halála után dédanyám készítette tovább a cukorkákat. Egyik gyermekük, Károly cukrászmester lett, másikuk (István, a nagyapám) mézeskalácsos és cukrászmester, míg Ferenc kifejezetten a cukorkák készítésével kezdett foglalkozni. A II. világháború után gépesített cukorkaüzeme volt, mely nagy sikerrel működött egészen az államosításokig.

Feri bácsi cukorkaüzeméről készült fotónk a Mézeskalács Múzeumban…

A megmentett gépek nagyapámhoz kerültek – ő folytatta kisiparosként a cukorkák készítését egészen addig, míg édesapám át nem vette tőle a vállalkozást.
Gyerekkoromban Péter öcsémmel sokat kellett segítenünk a cukorkák készítésében is. (Magunk között vagyunk, hadd mondjam el halkan: rettentően utáltuk, mert míg a haverok a bőrt rúgták a téren, mi legfeljebb két főzet cukorka közt egyérintőztünk a garázskapunál.)

Azóta eltelt egy-két évtized.

Hozzám a mézeskalácsok világa állt közelebb, a cukorkát valóban „csak” a hagyományok őrzése miatt készítettem. Mióta megnyitottuk a Mézeskalács Múzeumot, számtalan embernek meséltem a múltról, és a mézeskalácsok, gyertyák mellett a cukorkákról is.

Ezek a gépek a Mézeskalács Múzeumban vannak, de hozzájuk hasonlóakkal dolgozunk a mai napig

Láttam, hallottam, tapasztaltam, hogy milyen fontos az a darabka történelem, amit cukorkák őriznek. Közben egyre több cukorkát készítettem… Mit is mondjak, beleszerettem a cukorkákba. Szépek, finomak, csillognak vagy éppen hamvasan málnásak. Sokat gyönyörködöm bennük.
Nézd ezt a videót – a cukor sötét zöldből ragyogó világossá alakul. Olyan, mint egy varázslat…

Így őrizzük a múltat

Hagyományos módon készült kézműves cukorkáink, frissen tartó üvegekben

Arra gondoltunk, hogy ezt a múltat valami módon szeretnénk a cukorkák mellé csomagolni. Nézd csak meg, és döntsd el, hogy sikerült-e…
Új csomagolású cukorkáink mellé dunsztoltunk egy picit a családi múltból, hangulatból, szeretetből is, talán ennek köszönthető, hogy így a cukorkáink még tovább frissek maradnak.

Vásárolnál belőle, megteheted személyesen szekszárdi mintaboltunkban vagy itt, webáruházunkban.

Posted on

Érd Aréna mézeskalácsok a partnereknek

Az Érd Aréna kedves kabalafiguráját rajzolhattuk le jó néhányszor.
Nagyon kedves kis víziló, minden egyes mézeskalács elkészítése élmény volt.
A megrendelő az alábbi méltató sorokat küldte:

A vízilovak megérkeztek épségben, szépek és isteni finomak lettek, szerintem igazán tökéletes karácsonyi ajándék lesz partnereinknek
Nagy örömünkre szolgál, hogy Önökkel együtt dolgozhattunk.
Munkájukban ötvözik az egyedi, kézműves termékek szívhez szóló, személyes jellegét, mely párosul a korrekt, partner igényeihez igazodó kommunikációval
és precizitással.

Posted on

IFM mézeskalácsok

Mondhatnánk az ifm-ről, hogy ipari érzékelőket gyárt, de ez közel sem fedné a valóságot. Az ő nevük 1969 óta egyet jelent a minőséggel, a német precizitással nem csak a termékek tekintetében, hanem az ügyfélkapcsolatban és a szervizháttérben is.
Büszkék vagyunk arra, hogy idén részei lehettünk ennek a profi “gépezetnek”.

Posted on

Spie Hungária

A SPIE sikererének titka a munkatársak több évtizedes iparági tapasztalata, hozzáértése, szorgalma és szakmai elkötelezettsége. Ez tette őket a villamosenergia-ipar egyik meghatározó szereplőjévé. A SPIE mára teljes körű szolgáltatásokat nyújt az áramszolgáltatói, energiatermelői és ipari fogyasztói piacokon. Köszönjük, hogy karácsonyi ajándékaikat 2017-ben mi készíthettük el.

Posted on

Garay Gimnázium

A Garay János Gimnázium 2017 karácsonyán mézeskalácsos-gyertyás ajándékcsomaggal lepte meg munkatársait. A gyertya a rajta lévő címerrel növelte a megajándékozottak iskola iránti lojalitását. Megtiszteltetés számunkra, hogy az ünnep részei lehettünk.

A Garay Gimnázium mézeskalácsos, gyertyás ajándékai

Posted on

V4 Államfők mézeskalácsai

Amikor az ember nemzetek címerét rajzolja, színezi vagy esetünkben akár mézeskalácsra díszíti, az már önmagában is felemelő érzés. Ha pedig a készülő mézeskalácsról tudja, hogy azt államfő fogja kapni, ráadásul mindjárt négy államfő, akkor elismertnek érzi magát és büszke arra a feladatra, hogy egy város által adott ajándékot készíthet.
Az elmúlt héten Közép-Euróra legfontosabb eseményeinek egyike zajlott Szekszárdon. A magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák köztársasági elnök a biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködési lehetőségekről tárgyalt. Ács Rezső, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere kérésére készítettük el a négy ország címerét, melyekkel az államelnököket ajándékozta meg.


A képen az átadás pillanatai
Ács Rezső Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel elnöknek adja át mézeskalácsunkat. (Fotó: Ács Rezső facebook oldala)

A négy címer
Posted on

Homokóra, amivel a kismamát visszavárják

Nagyon kedves történet!
Kismama a szülés előtti utolsó heteiben van, ideje, hogy többet pihenjen és a várakozás hátralévő idejében minél inkább a kis jövevényre koncentráljon. A munkahelyén a csapat nehezen engedte el, és ezzel az ajándékkal jelezték, hogy számolják a perceket, amíg majd újra együtt dolgozhatnak.
Kreatív, kedves és hihetetlenül figyelmes ajándék. Köszönjük, hogy a részei lehettünk ennek a történetnek.

Posted on

Búcsú Szekszárdon, Remetén

A több száz éves hagyomány ma is él, és néhány éven belül régi fényét túlszárnyalva fog tündökölni.

Ez a szárnyra kelés egy fiatal civil szerveződésnek, a Szekszárdi Fősővárosi Körnek köszönhető, akik immár harmadik alkalommal dolgoznak önzetlenül, de annál keményebben, hogy Szekszárd legpatinásabb ünnepeinek egyikét felvirágoztassák. Mint minden évben, ezúttal is tombolasorsolással lesz teljesebb a program. A tombola tárgyak pedig évről évre felajánlásokból érkeznek. Mi, Petritsék az idei évben egy mézeskalács ajándékdobozt ajánlunk fel a fesztivál támogatására.
A sárközi szőttes mézeskalácsos mesterségbe migrált mintavilágával díszítettük mézeskalács dobozunkat. Belseje most még üres, de a búcsú napjára csurig töltöm friss mézes süteményekkel.

Honnan jött a mézeskalács doboz ötlete?
A Petrits család 1825 óta készít mézeskalácsokat. A két évszázad alatt, mint ahogyan azt a régi mézeskalácsos mesterek is tették, felmenőink is a kor igényeihez igazították kínálatukat. Előbb egyházi ábrázolások, majd huszár, katona, leány, hal, ló vagy szív volt a jellemző. Nagyapánk rendszeresen készített bicikliző úttörőt. Mi az egy-egy darabos egyedi elképzelések megvalósítása mellett nem ritkán kapunk céges megrendeléseket, így készítettünk már villanykörtét, konnektort, söröskorsót, karnisvéget is mézeskalácsból.
Mézeskalács dobozokat kb. 5 éve kezdtünk el készíteni. Hamar kiderült, hogy a vásárlók nagy örömmel fogadják házassági évfordulóra, születésnapi ajándékként, ballagásokra egyaránt.
Mivel Szekszárdon élünk kétszáz éve, szívünkhöz nagyon közel áll a Sárköz népművészetének világa. Mind a sárközi hímzés, mind pedig a szőttes ismert volt aprólékosságáról, parádés díszítettségéről. A hímzés sajnos jellegéből adódóan nem illeszkedik a mézeskalácsokhoz. A szőttes mintáját azonban nagy sikerrel illesztettük rá a mézeskalácsok világára szívek, tojások és egyedi formák felszínére egyaránt. A feladat adta magát, dobozaink csúcspontjaként egyszerűen kellett (muszáj volt, mert nem hagyhattuk ki!) egy parádés sárközi darabot is készítenünk.

A sárközi szőttesről így ír a Wikipédia:

A sárközi szövésről szóló első híradás 1715-ből származik. A decsi jobbágyok panaszlevele arról ad hírt, hogy a földesúr özvegytől, árvától egyaránt behajtja a kirótt pénzadót: „Ezek kiáltanak minden nap, minden órájában jajt az égre, mivel fonyásukkal, szüvésükkel, véres verítékkel keresik.” Ezt az idézetet kétféleképpen magyarázhatjuk, egyrészt már a 18. század elején olyan kelendő volt a sárközi szőttes, hogy bizonyos adónemek helyett a földesúr elfogadta azt, illetve úgy is értelmezhető, hogy eladásra is készítettek az asszonyok szőttest, és az így befolyt összeget fizették be adó fejében, mindenesetre a szövés fontos szerepet játszott a decsi jobbágyok életében.
A régi sárközi ünnepi szőttesek mintája lényegében nem más, mint a piros és fehér, illetve piros és fekete csíkok különféle variációja. A keskenyebb-szélesebb csíkmintákat ún. „kás” (K-betűhöz hasonló) és „csibeszömös” (tyúk szemére emlékeztető) apró motívumokkal lazították. A 19. század közepe táján – takácsmesterek mintáinak átvételeként – jelent meg szőtteseiken a nagy rózsa, galambpár stb. Ezzel egy időben néhányan színesebb szőtteseket is készítettek.”

A sárközi szőttest leginkább ismerők egyike Bogár Éva néni, aki édesapjának 1967-ben alapított magángyűjteményét kezeli és mutatja be az érdeklődő közönség számára Szekszárdon, a Bogár tanyában.
Célunk az volt, hogy az általunk sárközi mintával díszített mézeskalácsok a lehető legautentikusabban jelenítsék meg a Sárköz motívumvilágát. Hosszú időt töltöttünk a minta elemzésével, papíron rajzolásával, majd a papíron díszítéssel, mielőtt mézeskalácsot díszítettünk volna így. Az első elkészült darabokkal felkerestük Bogár Éva nénit, és csak azután kezdtük el sárközi mintás mézeskalácsként árulni ezeket a termékeinket, miután ő azt mondta rá, hogy azok minden elvárásnak megfelelnek.

Mézeskalács dobozunkat prémium kategóriás termékként tartjuk számon mind értékhordozása, mind pedig magas hozzáadott értékű volta miatt. A magas hozzáadott értéket tartalmazó kézműves munka folyamatos küzdelemben van a gépi gyártású olcsóbb árkategóriát képviselő alternatív ajándéktárgyakkal. Éppen ezért sok időt és energiát fektetünk abba, hogy a kézművesség értékeit népszerűsítsük.
A tombola tárgynak felajánlott sárközi mintás doboz egy újabb lehetőség ezen célunk megvalósítására.