A Wikipédia szerint:
"A méz hosszú időn át pótolhatatlan volt, megbecsülése a belőle készített tésztára is átment ez ezért jelentőséget, helyenként misztikus erőt is tulajdonítottak neki. Az ókori görögök a halott szájába is mézeskalácsot tettek, hogy ezzel engesztelhesse ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét. Feljegyezték, hogy Püthagorasz nem élő állatot, hanem állatformájú mézeskalácsot áldozott az isteneknek. Hazánkban már az aquincumi ásatásoknál is találtak több mézeskalács sütésre használt égetett cserépformát. A méz királyi eledel volt. Bécsben 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost. Kölnben ma is hagyomány a mézeskalács-készítés, mely valószínűleg Nagy Lajos királyunk idejében, Aachenba készülő magyar zarándokokkal került oda. A 16/17. században Nürnbergben lendült fel a formaalakítás művészi stílusa, ami egész Közép-Európában elterjedt. Ezért is következtetnek egyesek tévesen arra, hogy maga a mézeskalács készítés is nyugatról jött Magyarországra.
A magyar ősi méhész nemzet. Magyarország méhészetének 11. századi írott nyomai vannak. Egy 16. századi irat utal "mézes báb"-ra. Mai ismereteink szerint az első magyarországi mézeskalácsos-céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században. 1713-ból ismert a debreceni mézeskalácsosok céhének szabályzata.
A méz volt a nádcukor, majd a répacukor modern kori elterjedéséig az egyetlen édesítőszer, melyből tartós és tápláló száraz sütemény készíthető, így a mézeskalács sok nép több ezer év óta ismert eledele. A méz drágasága miatt, csak ünnepi alkalmakkor készítettek belőle süteményt. Az 1200-as évektől kolostorok készítettek vallásos tárgyú figurákat, életképeket. Idővel "mézesbábos" céhek is alakultak, melyek míves díszítéseket készítettek rá, így kedvelt ajándékká vált. A meseirodalomban is fellelhető, Grimm testvérek meséjében, a "Jancsi és Juliskában" szerepel egy mézeskalács ház, a csábítás szimbólumaként. A századok alatt a díszítésnek jelképi rendszere alakult ki, vagyis mind a formájában, mind a díszítésében meghatározott eseményhez köthető egy szépen elkészített mézeskalács.
Kedvelt vásári ajándékok voltak: mézeskalács szív, huszár, kard, baba, tányér."
A Petrits család 1825 óta elkötelezetten ápolja a mézeskalácsos hagyományokat. Termékeink között a mai napig megtalálhatóak a hagyományos, vásári, cifra díszítésű mézeskalácsok. Még ma is él a mézeskalácsok mellé kialakult jelképrendszer, bár mára sokat egyszerűsödött. 30-40 évvel ezelőtt a búcsúk elmaradhatatlan ajándéka volt fiúk számára a mézeskalács kard vagy a huszár, a lányok számára pedig a baba vagy a szív. A mézeskalácsos a búcsúból hazafelé tartván láthatta a házak ablakaiba kitett búcsúfiát, a mézeskalács szívet, mézeskalács huszárt, babát.
A búcsúk, vásárok sajnálatos hanyatlásával a mézeskalácsos jelképrendszer is sokat veszített ismertségéből színességéből. Ma már kevesebben ismerik, hogy mit jelentett egykor a mézeskalács huszár vagy a baba, de a mézeskalács szívek jelképértéke a mai napig él és virul.
Az igényeket követve sokat egyszerűsödött mézeskalácsaink színvilága. Mára a régen színes-képes mézeskalácsokat kevesen keresik, ezeket szinte csak hagyomány tiszteletből készítjük. Annál nagyobb igény alakult ki az egyszerűbb színvilágú, mézbarna-fehér, piros-fehér mézeskalácsok iránt. Ezek közül is a mézeskalács szív a legkeresettebb. Tekintse meg mindezt képekben!
A mézeskalács, mint karácsonyi jelkép sokat erősödött az elmúlt évtizedben. Túllépett a családi konyhák küszöbén. Egyre több cég fedezi fel ugyanis a mézeskalácsot, mint jelképet, és ajándékozza meg partnereit mézeskaláccsal (akár logó, akár valamilyen különleges, egyedi mézeskalács figurával).
És hogy miként formálódott, alakult a mézeskalácsos hagyomány a Petrits Családban? Olvassa el itt!
